2017. május 28., vasárnap

Daily Best Challenge 1

Szóval, itt is vagyunk az első kihívásnál, ami a Blogger Közösség facebook-oldalán indult, és a lényege az, hogy be kell mutatnod tíz kedvenc dolgodat. Sokáig vonakodtam, hogy én is elkezdjem-e, úgy éreztem nem igazán vág a blog témájába, aztán kitaláltam, hogy mégis beleugrok, és kicsit fanficekhez kapcsolódóra formálom ezt a tíz dolgot. Persze, többségében „átlagos” kedvencekről lesz szó, de igyekszem a blog apróbb-nagyobb jellemzőit belevonni.
Jöjjön is…

AZ ELSŐ: A KEDVENC FANDOMOM



Aki esetleg nem ismerné a kifejezést, gyors magyarázat: a világ, amiben egy adott történet játszódik minden részével együtt.
Szinte naponta megkérdezi tőlem itt-ott valaki, hogy az oké, hogy multifandom, meg tumblrös fandomtrash, meg ilyenek, de mégis mi a legnagyobb kedvenc? Amiből a legszívesebben írsz vagy olvasol? Azt kell, hogy mondjam, nem könnyű ügy egy ilyet választani, ugyanis rengeteget ismerek, és szinte minden fandomban megtalálok egy kedvemre való shipet/karaktert/virágos kispárnát (az utolsó megtörtént eset, nem magyaráznám, elég volt hozzá egy meglehetősen szar könyv). Egyből hármat fogok mondani, mert úgy érzem, mindegyik más kategóriába tartozik.

Az első a kedvenc könyves fandomom, ami nem más, mint Patrick Ness Chaos Walking (az első kötet nálunk Kés a zajban címen jelent meg) trilógiájának világa. A nővérem ajánlotta ezt a könyvet, és kvázi azonnal beleszerettem. Dobok egy linket, ahol utána olvashattok. Dióhéjban egy klasszikus disztópiáról van szó, melyben egy bolygó lakói hallják egymás gondolatait, aztán egy fiú (Todd) Csendre bukkan egy lány (Viola) személyében, és megindulnak a bonyodalmak. Miért imádtam? Disztópiával kilóra meg lehet venni, főleg ilyennel. A világ gyönyörűen van felépítve, fejezetről fejezetre, kötetről kötetre ezer és millió kis meglepetést rejt, és a történet végére még a legkisebb kérdéseinkre is választ kapunk. A másik, ami miatt kedvenc lett, természetesen Todd és Viola nagyon lassan kibontakozó kapcsolata, amolyan klasszikus slow burn a maga gyönyörűségeivel. Kellően (nem tudom jobban kifejezni) „egészségesen” működik, ami nagyon nagy pluszpont, egyik fél sincs alárendelve a másiknak, és a veszekedéseik ellenére szeretnivalók mindketten, együtt meg duplán. Újabb ok a „gonosz” karaktere, Prentiss Mesterpolgár (igen, jól olvasod, szándékosan trükkös a kötet nyelvtana), akitől eszméletlen filozófiákat és bölcsességeket olvashatunk, és egyszerre gyűlöljük, és csodáljuk. Realista, racionális hozzáállása tökéletes ellenpontja Todd naivitásának, pozitív szemléletének, nagybetűs Tökéletes Ellenfelek.
        

Második: a kedvenc filmes fandomaim. Ebből kettő van, mert egyaránt szeretem a Marvelt és a DC-t. Mindkettő más, mégis akadnak bennük hasonlóságok, és nagyon jól igazítható a hangulatomhoz, hogy melyikbe csöppenek bele pár órára. Hogy miért szeretem? Mindkettő tökéletes fanfiction-alapanyag rengeteg karakterrel és shippel, valódi csemegék, nem véletlen tartoznak a legalapabb shippelős fandomok közé. Emellett (főleg, ha az ember csak filmeket, esetleg egy-két sorozatot ismer) nem árul el annyira sokat a szereplőkről, hogy ne legyen értelme írni velük. Mindennel van értelme írni, természetesen, de úgy érzem, képregényfilmes sztorik esetében az író nagyon jól kamatoztathatja fantáziáját és headcanonjait.

A harmadik kedvencemet animék közül választottam, mert régen rengeteget néztem. Mostanra persze már nem rajongok annyira, mint mondjuk két éve, de a japánrajongó múlttól soha nem lehet megszabadulni. Sok köztük a hideg-meleg, de egyet emelnék ki, ami viszonylag aktuális, és nagyon belopta magát a szívembe. Ez nem más, mint a Yuri!!! on ICE. Mi az oka? Igazából rengeteg van, úgyhogy csak párat mondok el. Először is, imádom a műkorcsolyát. Már kicsinek is minden egyes versenyre lecsaptam, amit adtak a tévében, és mérhetetlenül tisztelem azokat, akik ennyire profik benne. Én még görkorizni se tudok, szóval csillogó szemekkel nézem őket minden alkalommal. A második az, hogy anyummal együtt rajongunk Viktorért. A szüleim tudnak oroszul, úgyhogy folyton hallgatom, amikor rájuk jön az ötperc, illetve mindketten ódákat tudnak zengeni a kultúra érdekességeiről, lelkesen mutogatva azt a néhány általuk készített képet, amit akkor elbírtak az ősfényképezőgépek. :D Tehát, Vitya nekem alap volt, hogy kedveljem. A harmadik, talán legnagyobb az természetesen a Viktor/Yuri kapcsolat, ami úgy, ahogy van, csodálatosan emberi és szívből jövő, de annyira, hogy én képernyőn még nem láttam ilyet. Könyvben lehet találni *idegesen rejtegeti a dugizsebpénzből megvett Túl szép kötetét*, de filmekben igen ritka az ilyen fajta kapcsolat, főleg LMBT-kapcsolat. Animében még ritkább, az LMBT-kapcsolatok szinte üvöltenek a homofóbiától, pedofíliától, nemi erőszaktól és egyéb nyalánkságoktól. Victuuriék pedig csak berobbantak ebbe a közegbe, és jogosan letaroltak mindent – többek között a szívemet is.

Szerintem elsőnek ennyi elég lesz, mert már így is sokkal többet írtam, mint szerettem volna. Kommentben pedig szívesen várom a ti kedvenc fandomaitokat, meséljetek róluk, hogyan ismertétek meg őket, és miként váltak kedvencetekké. Továbbá, ha van az említett hárommal kapcsolatban kérdésetek, akkor ide velük. :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése