6. évi üzenet

 Idén - mivel épp igen nagy káosz van körülöttem - csak egy gyors post it note-szerű üzenetet hagyok itt. Immár hatodik éve, hogy megnyitottam ezt a blogot, és ezt még mindig nagyon hihetetlen leírni. 

Akik olvasnak, köszönöm nektek, hogy itt vagytok velem, tulajdonképpen akármióta, legyen az a kezdetek vagy valami egész rövid idő. <3 

Jövök majd írásokkal is, nem foglak cserben hagyni benneteket sem, és a blogot sem! :D

Avengers Book Tag

Szokásos idősíkomon mozogva hoztam egy hónapos TAG-et :D Ezer köszönet a kihívásért és a türelemért Abethnek! <3

A feladat egyszerű: könyvet (vagy könyveket) kell írni az adott kategóriákhoz, némi rövid magyarázattal, hogy mi miatt sorolod oda.

Write TAG Brukútól

Most kivételesen egy TAG-et hoztam, amíg készülnek a montázsok az újabb novellákhoz.

Egy éve már biztos ülök rajta, addig-addig sikerült áhítoznom a szabadidőről, hogy annyit kaptam belőle, ami már káros. Köszönet a TAG-ért Brukúnak! <3

Bath Bomb

Ez mondjuk pont egy régi. Yuuri on ICE, Victuuri, amit már tökre nem ismer senki, úgyhogy légyszi, ne üljetek két-három évet egy novella fölött, ha olvasókat akartok. Azt hiszem, ez most fluff. Vagy annyira mégsem. Maradjunk annyiban, hogy többségében fluff elemeket tartalmaz. Nagyon random valami, véletlenszerűen kiválasztott szavakat gyúrtam össze novellává, mert nagyon unhattam akkor az életem.

Hónapokig nem mertem meglépni az eredetileg kitalált befejezést. A mai napig nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt, de már több mint egy egy éve ültem a novella fölött és kezdett kínos lenni.

Inkább nem is merek többet mondani róla.

 Zene: https://www.youtube.com/watch?v=fwk1IA4IyNQ

***

Azon a novemberi délelőttön Yuuri Katsuki arcát pirosra csípte a szél, míg egy papírzsebkendő után kotorászott kabátzsebében a buszra várva. Végül Viktor ragyogó arccal segítette ki óráknak tűnő közel tizenkevés másodperc múlva. Egy futó pillanatra összemosolyogtak, majd a busz összetett zajtömege megsebezte a valóságot, amin osztoztak.

5. év - Új?

 Hát, sziasztok! Kezdhetném magyarázkodással, mentegetőzéssel, bármivel. De semmi értelme nem lenne, elvégre ki kíváncsi egy lassan több, mint egy éve eltűnt blogger "hisztijére". Legyen elég ennyi: Azt hiszem, ez az eddigi legnehezebb évem volt. Gyakorlatilag minden szempontból új életet kezdtem, amibe nem fért bele nagyon sokáig az írás, és konkrétan semmi, amit régebben csináltam. Vagyis, az írás belefért, csak nem úgy, ahogy eddig. A fanfictionökhöz nem sikerült visszatalálnom - és jelenleg minden jel arra utal, hogy nem is fog. Ekkor úgy döntöttem, befejezem ezt az egész blogosdit, mert mi értelme, egyszerűen nem tudtam rávenni magam a posztolásra. Aztán valamikor tavasz körül rájöttem, hogy annyi szép emlék köt ehhez a bloghoz, az emberekhez, akiket ezen keresztül ismertem meg, és azokhoz akik olvasnak és még mindig várják egy-egy új bejegyzésem.

Szóval, most ez eljött. Egy év után új bejegyzés. Nem árulok el sokat az új tervekről, amik persze vannak. Egy a fő, a blogot semmiképp nem zárom be, azonban erős váltás várható. Egy fokkal irodalmibb kuckót szeretnék itt, ami sokkal inkább szól az írásról, mint rólam, ugyanis úgy vettem észre, hogy egy ideje a különféle kihívásokkal és tagekkel kezdett egyfajta személyes naplóvá válni a C&C. Emiatt most egy ideig mindenképp az írásokat szeretném előtérbe helyezni. (Ha kapok, persze kitöltöm, aztán a távoli valamikorban posztolom is.) Lesz új, átláthatóbb design is. Majd.

Röviden: új én, új minden. Még nekem is idegen, de furcsamód kevésbé idegen, mint amennyire azzá váltak a régi dolgok.

Lábjegyzet: új bejegyzések mostantól szombatonként. Nem biztos, hogy minden szombaton, de remélem igen. Előfordul, hogy valamelyik novella eltűnik, azt olyankor zárolom pályázatok miatt. 

Boldog 5. születésnapot Coffee&Cakes! Újra az úton.

Asszociációs TAG

Sziasztok!
Kínosan régen jártam itt, de ez mostantól ténylegesen változni fog. Leérettségiztem, egyetemet kezdtem, elköltöztem otthonról, úgyhogy jó szociális személyiségként itt az ideje a szobám sötétjébe gubózva írnom.

Kicsit megkésve, de sikerült kitöltenem a TAG-et, amire Leah vagy ezer éve hívott ki. Köszönöm a kihívást, nagyon furcsa, de annál egyedibb és izgalmas kihívást talált nekem.

4. Blogszülinap és helyzetjelentés

Sziasztok! Hűha, ezt is elértük, akármennyire döcögős volt is ez az év. Az ígéreteimből jóformán semmit nem tudtam betartani, úgyhogy az idei évértékelőt kihagyom, zártunk már jobb évet is errefelé, idén nagyjából semmi nem történt a blogon - ellenben az én életemben annál több minden. Emiatt ezt a bejegyzést egy személyesebb tartalomnak szentelem, ahol mesélek egy kicsit arról, hogy mi is volt az oka ennek a hosszabb kimaradásnak.
Volt neki több, készüljetek!