A legjobbakat a végére akarom,
úgyhogy ma átlagos témával készültem, aminek nincs túl sok köze a ficekhez, de
az ihletnyeréshez igen. :D
NEGYEDIK: IHLETADÓ ZENÉK, AVAGY MIRE
ÍROK
Aki meg szokta hallgatni az egyes
bejegyzésekhez csatolt hangulatadó zenéimet, az biztos felfedezte már, hogy
többségében két énekes/banda dalait váltogatom: az egyik Halsey, a másik a
Crystal Castles. Aztán néha megdobállak benneteket Squalloscope-pal, Smoke
City-vel, és hasonló szépségekkel. A kihívás negyedik részében ezekről fogok
pár szót ejteni.
Kezdjük Halsey-vel, mert neki tegnap
jött ki az új albuma (ami nem lett mindenhol olyan, mint vártam, de unalomból
ma nekiestem pár szövegnek esetleges fordítás szempontjából, és egyre jobban
kezdem imádni). Egy kicsit róla: amerikai énekes, teljes neve Ashley Frangipane,
2015-ben jelent meg az első albuma. Ez az album a Badlands, ami egyszerűen
hihetetlenül jó, szövegek, dallam és (a megjelent néhány) vieoklip
szempontjából. Egy barátnőm mutatta, és én teljesen rákattantam, úgy két évvel
ezelőtt. Kellően sötét, tökéletesen illik az angstjaimhoz, illetve
bizonytalanságtól csöpögő kapcsolatokhoz, amikről szeretek írni. Az új is valami
hasonló, de még nem ismerem annyira. Úgy kvázi mindenkinek tudom ajánlani, mert
ennek a nőnek hatalmas tehetsége van a zenéhez, higgyetek nekem, reméljük nem
hiába húztam le nyolc évet zenetagozaton (életem legrosszabb döntése volt, de
erről majd valamikor máskor). :D
A következő a Crystal Castles, ami
egy 2004-ben alakult witch house banda. A műfaj másik neve post-punk, ami
mindent megmagyaráz. Eleinte szinte iszonyodtam tőlük, mert nagyon
paranormálisnak gondoltam a dalok hangulatát. Nem is emlékszem, miért vagy
hogyan töltöttem le tőlük elsőként a Plague-t, de két nap múlva már a
szomszédok örömére hangszóróból üvölttettem a lakásban.
Ez a kettő az, akiknek a dalait
íráskor hallgatom. Gyakran inspirálnak, de songfic még csak tervben van.
Viszont Squalloscope dalai kifejezetten csúcsak songfichez. Az összes szöveg
egy aprócska, de egész történetet mesél el, és íróként csak a mondatokat kell
átadnod a történeted szereplőinek. Bőven lehet hozzájuk párosokat találni,
szerencsére. Van egy olyan tervem, hogy az egész albumát végigírom, ha sok időm
lesz.
A Smoke Cityről már ódákat zengtem az Underwater Love című novellám elején, úgyhogy őket most kihagyom, inkább
linkelem (önreklám level: végtelen) a novellát (címre kattintva
megjelenik).
Természetesen még rengeteg más dolgot
is hallgatok, de talán nem ilyen mennyiségben, mint az itt említetteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése